Közös Agrárpolitika 2023-2027

Közzétéve: 2023.2.14.

A Közös Agrárpolitika 2023-tól kezdődő időszakát Magyarország Stratégiai Terve alapozza meg, amely 2027-ig szabályozza a támogatások feltételrendszerét. Hazánk Stratégiai Tervének Európai Bizottság általi 2022. november 7-i elfogadása egyrészt azt jelenti, hogy a fenti források 2023-tól rendelkezésre állnak a magyar agrárium számára, másrészt pedig, hogy a kormány által abban foglalt célok és intézkedések alkalmasak a bizottsági elvárások teljesítésére.
Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott a fenntarthatóság az új agrárpolitika kialakításában, ugyanakkor a magyar kormány az intézkedések megalkotásakor és a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével egyben arra is törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok.

Az I. pillér teljes költségvetése 6,809 milliárd euró, azaz (365 forintos euróárfolyamon számolva) 2485 milliárd forint. Ezen belül a közvetlen támogatásokra fordítható összeg 6,632 milliárd euró, azaz 2421 milliárd forint, ami teljes egészében uniós forrásból érkezik. A II. pilléres vidékfejlesztésre pedig 7,922 milliárd euró, azaz 2891 milliárd forint jut. Ebből uniós forrás mindössze 20,6%, 1,635 milliárd euró, azaz 597 milliárd forint. A fennmaradó 79,4%-át – kormányzati döntés alapján – hazai forrásból fedezik, amelynek teljes összege a következő 5 évre 6,287 milliárd euró, azaz 2294 milliárd forint.

Vidékfejlesztés
A 2014-2020-as időszakhoz képest fontos változás, hogy a következő években már nem a Vidékfejlesztési Program (VP) határozza meg a vidékfejlesztési támogatási szabályokat, hanem a KAP Stratégiai Terv. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy 2023 és 2025 között a VP és a KAP Stratégiai Terv párhuzamosan működik majd egymás mellett. A VP néhány kiírása még most is pályázható, sőt a korábban már lezárult felhívások akár újra is nyithatóak.
A KAP Stratégiai Terv alapján elkészülő első vidékfejlesztési kiírások valószínűleg terület- és állatlétszám alapú támogatások lesznek, például az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kialakulása elleni küzdelmet célzó és az élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházásokat ösztönző intézkedések. Idővel természetesen lesznek beruházásokat és együttműködéseket támogató pályázati felhívások is.
A vidékfejlesztési támogatások három csoportra oszthatók fel:

Gazdaságfejlesztési beavatkozások
A gazdasági fejlődést szolgáló szakpolitikai célok elérésére a KAP II. pillér 51%-a fordítható. Ezen belül több mint 400 milliárd forint fejlesztési forrás kihelyezése tervezett az élelmiszeripari ágazat számára, tehát továbbra is prioritás a hazai élelmiszeripari ágazat fejlesztése.
21 beavatkozásra, 1455 milliárd forint a tervezett támogatás, ami a 2014-2020-as időszakhoz képest négyszeres forrás növekedés.
Ki kaphatja?
Gazdaságfejlesztési intézkedések közül 6 mezőgazdasági üzemek fejlesztésével, 2 élelmiszer-feldolgozás fejlesztésével, 8 vállalkozásfejlesztéssel és a generációs megújulás támogatásával, 2 mezőgazdasági vízgazdálkodással és 3 kockázatkezelési rendszerrel foglalkozik majd.
Zöld beavatkozások
A magyar KAP Stratégiai Terv környezeti szempontból is rendkívül ambíciózus, hiszen az európai uniós források vidékfejlesztési részének közel 75%-a környezeti- és klímacélokat támogat. A 80%-os nemzeti kiegészítő forrást is tartalmazó teljes borítéknak pedig mintegy 36%-a lesz zöld. A gazdaságfejlesztési természetű intézkedések sok esetben környezeti- és klímacélokat is szolgálnak, ennek megfelelően külön zöld beruházások is szerepelnek a tervben. Az Agro-ökológiai Programon túl továbbra is támogatott lesz a Natura
2000 erdő és gyepterületek fenntartása, az állati és növényi génmegőrzés, valamint az állatjóléti támogatások is folytatódnak. Az agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai gazdálkodást támogató kifizetések is megmaradnak, a 2021-ben megismert emelt egységköltségekkel. Hangsúlyos marad az erdészeti 22 beavatkozásra, több mint 1000 milliárd forint a tervezett támogatás, ami a 2014-2020-as időszakhoz képest másfélszeres forrásnövekedés.
Megújuló vidék beavatkozásai
A vidéki közösségek megszokott vidékfejlesztési támogatásai mellett kiemelt figyelem irányul a mezőgazdaságban a tudásátadás fejlesztésére és az egész élelmiszergazdaság vonatkozásában az innováció elősegítését szolgáló támogatásokra. 17 beavatkozásra, több mint 285 milliárd forint a tervezett támogatás, ami a 2014-2020-as időszakhoz képest 1,26-szoros forrásnövekedés. Az elkülönített forráskeret a 10%-a a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeknek.
Ki kaphatja?
A megújuló vidék beavatkozásai közül 2 a kistelepülések fejlesztését, 10 a vidékfejlesztési együttműködések erősítését, a LEADER a közösségi fejlesztéseket, míg 4 az agrártudást és innovációt támogatja majd a képzéseken és a szaktanácsadáson keresztül, illetve a bemutató üzemek gyakorlati tapasztalatainak átadásával.

Alaptámogatás és feltételesség
A területalapú támogatások továbbra is garantálják a gazdálkodók biztos alapjövedelmét. Az összeg a korábbiakhoz hasonlóan alakul majd, hektáronként 147 euró körül várható.

Támogatható terület

Változást jelent a korábbiakhoz képest, hogy 2023-tól a támogatható területek köre kibővül, és támogatásra jogosult területté válnak többek között:
• a mezővédő erdősávok,
• fás-cserjés sávok,
• vízfolyások nem művelt partmenti sávjai,
• mocsaras-lápos, vizenyős, zsombékos, időszakosan belvízzel borított területek,
• szikes területek.

Az alaptámogatás igényléséhez a gazdálkodóknak meg kell felelniük a feltételesség előírásrendszerének. Ez a szabályrendszer az előző időszakból már ismert zöldítés és a Kölcsönös Megfeleltetés – Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) és a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) – elemeiből áll össze.

Újraelosztó támogatás
Az újraelosztó támogatás a korábbi támogatási felső határt (capping), valamint a kisgazdaságok egyszerűsített támogatását váltja fel, és célja a kisés közepes méretű gazdaságok támogatása.

Ki kaphatja meg?

Csak az a gazdaság részesülhet újraelosztó támogatásban, amelynek az ellenőrzéseket követően megállapított támogatható területe nem haladja meg az 1200 hektárt.

Fiatal gazda támogatás
Az intézkedés I. pilléren belüli létjogosultságát a mezőgazdaságban foglalkoztatottak elöregedése indokolja; a KAP egyik fő célkitűzése a fiatalabb generáció megtartása, a mezőgazdasági tevékenység átörökítése, ezáltal a kedvezőtlen trend visszafordítása. A fiatal gazdák támogatási lehetősége mind az I., mind a II. pillérben párhuzamosan megjelenik, és azok egyidejű igénybevételének lehetősége sem kizárt.

Az I. pillérben lehívható fiatal gazda támogatás jogosultsági kritériumai:

az alaptámogatási kérelem benyújtásakor a kérelmező legalább 18 éves és 40 évnél nem idősebb;
a mezőgazdasági tevékenység megkezdésétől számított legfeljebb 5 évig igényelhető;
a támogatást a fiatal mezőgazdasági termelő, vagy egy vagy több, a fiatal mezőgazdasági termelő tényleges és hosszú távú ellenőrzése alatt álló jogi személy is igényelheti, amelyet évente kell megtenni az egységes kérelem keretében;
az alaptámogatási kérelmét első alkalommal benyújtó termelőnek nyilatkoznia kell arról, hogy mezőgazdasági tevékenységét csupán rövid idővel a kérelem benyújtása előtt kezdte meg;
mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettség.

Agro-ökológiai program (AÖP)
Az AÖP évente választható, önkéntes és területi alapon a teljes üzemterületre igényelhető támogatás, amelynek választása esetén a gazdálkodónak az összes földhasználati kategóriájára (szántó, gyep, ültetvény) kategóriánként legalábbb 2 pont értékben többletvállalásokat kell tennie.

Ez alól két kivétel van:

ha az üzemen belül egy földhasználati kategória a küszöbhatárt nem éri el (szántó és gyep esetében 5 hektár, ültetvény esetében 1 hektár);
a Natura 2000 gyepterületeket kihagyhatja a termelő az AÖP-ből.

Az AÖP főbb jellemzői:

önkéntes vállaláson alapul, a gazdálkodó dönti el, hogy beviszi-e a területét a támogatásba vagy nem,
az egységes kérelemben minden évben külön nyilatkozni kell arról, hogy az adott évben részt kíván-e venni a termelő az AÖP-ben,
egységes és egyösszegű, környezeti vállalásokat ösztönző támogatás, ami hektáralapon kerül kifizetésre,
a választott előírások teljesítése esetén a mezőgazdasági üzem teljes területére elszámolható támogatás,
a kötelezettségvállalás időtartama 1 év,
az AÖP támogatás igénybevételének egyik feltétele a Gazdálkodási Napló vezetése és elektronikus beküldése.

A támogatás hektáronkénti összege minden évben változhat attól függően, hogy hány hektár jogos igénylést állapít meg országos szinten a kifizető ügynökség. Értéke azonban 61 eurónál nem lehet alacsonyabb, és nem haladhatja meg a 105 eurót hektáronként. Várható becsült összege 80 euró körül alakulhat.

Termeléshez kötött támogatás
A korábbi évekhez hasonlóan a termeléshez kötött támogatások alkalmazásának továbbvitele az érzékeny ágazatok megsegítését célozza. Csak olyan ágazatoknak adható a termeléshez kötött támogatás, amelyek gazdasági, piaci nehézségekkel küzdenek.
Magyarország a következő ágazatokban vezette be a termeléshez kötött támogatást:

növénytermesztés: cukorrépa, rizs, ipari zöldség, zöldségtermesztés, extenzív és intenzív gyümölcs, ipari olajnövény, szemes és szálas fehérjenövény termesztés
állattenyésztés: anyajuhtartás, hízott-bika tartás, anyatehéntartás, tejhasznú tehéntartás

Forrás: nak.hu