Az EU-s forráselvonás okai

Közzétéve: 2018.6.4.

Három főbb oka van annak, hogy Magyarország jelen állás szerint a felzárkóztatási EU-pénzek 24%-át veszítheti el 2020 után reál értelemben. Egyrészt a Brexit miatt szűkülő kassza az ok, másrészt egy 4 milliárd eurós magyar technikai tétel kiesése, harmadrészt pedig az, hogy míg a magyar régiók a válság óta többé-kevésbé fejlődtek, addig a spanyol, az olasz és különösen a görög régiók drámai életszínvonal-esésen mentek keresztül.

Az említett 4 milliárd eurós technikai tétel és a magyar régiók relatív jó teljesítménye miatt valójában Magyarországot 30%-os forrásvesztés érte volna el, de azért lett ez “csak” 24%-os, mert a Bizottság beépített egy belső korlátot, hogy az egyes tagállamok ennél nagyobb forrásvesztést nem szenvedhetnek el.

Arról van szó, hogy míg a mi országaink statisztikai régiói többé-kevésbé szépen fejlődtek az elmúlt 10 évben a sok EU-pénz mellett, addig a déli országokban a válság elhúzódó gazdasági-társadalmi problémákat generált, és az életszínvonal jelentősen csökkent. Ez utóbbi azért lényeges, mert a felzárkóztatási pénzek elosztási képletében az eddigi 86% után még az új ciklusban is 81%-os lesz a súlya annak, hogy az egyes régiókban hogyan alakult egy főre jutó GDP-alapon mért életszínvonal. A 2007-2009-es időszak átlagához képest (ez volt a referencia a mostani ciklus pénzeinek elosztásánál) 2014-2016 közöttre (ez az új referencia) sok spanyol, olasz és görög régióban 10-20%-ponttal csökkent ez a mutató az EU27 átlagához képest. Ezzel párhuzamosan a magyar, cseh és lengyel régióknak 5-15%-pont körüli fejlődés történt meg. A nyugat-dunántúli régiónál a 2014-2016-os időszak átlaga csak néhány tizeddel maradt el attól a plafontól (75%), amely felett már kevésbé lenne támogatott régió a 2020 utáni időszakban.
Amennyiben megtörténik Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása, akkor Pest megye az 55% körüli egy főre jutó GDP-alapú fejlettségi szintjével bőven rászorul az uniós támogatásokra, míg Budapest önálló régióként az EU-átlag 136%-án csak csekély pénzre lesz jogosult 2020 után. Fontos még megemlíteni, hogy az új forráselosztási képletben csupán 1-2%-os súlya lesz a befogadott menekültek számának és csak 15%-os súlya lesz a munkanélküliségi (azon belül is hangsúlyosan a fiatalkori munkanélküliségi) rátának.
Forrás: Portfolio.hu

További hírek

More in Hírek
24%-kal csökkennek a fejlesztési pénzek

A 2020 utáni uniós ciklusban a maximális 24%-kal vágná a Magyarországnak szánt felzárkóztatási (kohéziós) források volumenét az Európai Bizottság a...

Close