Új közbeszerzési törvénnyel igazodunk az EU elvárásaihoz

A tárca európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Vitályos Eszter Zsuzsanna a Brüsszeli észrevételek tisztázása kapcsán az egyik legfontosabb változásnak nevezte azt, hogy Magyarország új közbeszerzési törvényt készít. Ez várhatóan 2015 nyarán lép majd életbe, de egyes szabályokat már ezt megelőzően is érvényesíteni tervez a kormány a közbeszerzések során.

Mind Vitályos Eszter, mind Csepreghy Nándor, a tárca helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy az új törvény egyszerűbb, gyorsabb, átláthatóbb, kevesebb adminisztrációval járó közbeszerzési gyakorlathoz fog hozzájárulni. Ez a bejelentés azután érkezett, hogy egy minapi döntéssel egy eddig “kiskapunak” számító eljárásrendet (a nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozással történő közbeszerzési kiírást) már kivette a kormány a törvényből.

Az új közbeszerzési törvény kapcsán várható főbb változások az elhangzottak alapján:

  • Sokkal nagyobb felelősség terheli majd mind a teljesítőt, mind a megrendelőt, utóbbit abban, hogy a kivitelezők hogyan teljesítenek a közbeszerzés során
  • Szélesebb lesz a verseny, azaz kimondott cél, hogy minél több kkv is részt tudjon venni a kiírásokon
  • Átláthatóbbá teszik azt, hogy ki miért, milyen feltételekkel nyer meg egy munkát
  • Már a törvény hatályba lépése előtt is egyszerűsítik a referencia feltételeket
  • Nem lehet majd a szerződéses érték 75%-ánál nagyobb értékű referenciát, illetve pénzügyi igazolást kérni a pályázótól
  • Az aktuális kiírásnál senki sem kérhet majd a pályázótól nagyobb árbevételi igazolást
  • Törvényi szinten rögzítik a referenciák műszaki egyenértékességét (azaz aki eddig csak iskolát épített, de képes lenne kórházat is, az jogosult legyen indulni legalább)
  • Egyszerűbb és gyorsabb lesz a közbeszerzések gyakorlata (konkrétumok még nem hangzottak el), de a könnyítések nagyobb felelősséggel is fognak járni
  • Az egyik fő cél, hogy az eredetileg vázolt költségszint mellett történjen meg a munka (ne felette)
  • A másik pedig az, hogy mindenki kapja meg a munkája után őt megillető bérezést, akár alvállalkozó, akár fővállalkozó.

A KEOP gyorsabban átmehet

A Brüsszelnek benyújtott Operatív Programok kapcsán Vitályos azt mondta: az összes tagállamnak november 17. a határidő annak reményében, hogy még idén elfogadják a saját Operatív Programjait. Éppen a tömeges beadás miatt lehet időbeli csúszás abban, hogy az egyes országok programjait mikor fogadja el Brüsszel. A magyar kormány célja, hogy az elsők között fogadják el a mi programjainkat, mert a jóváhagyás esetén lehet nagyobb volumenben meghirdetni a pályázatokat a Széchenyi 2020 keretprogramban.

Vitályos megjegyezte: előfordulhat, hogy nem egyszerre fogadja el Brüsszel az összes OP-t, így például a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program hamarabb átmenet, hiszen ezzel kapcsolatban a brüsszeli szakértőknek kevesebb szakmai észrevétele volt az egyeztetési szakaszban.

Forrás: www.portfolio.hu

More in Hírek, Önkormányzati hírek, Vállalati hírek
Elindultak az új pályázatok – Mire figyeljünk?

Egyebek között eszközbeszerzésre és az exportpiacra lépés segítésére igényelhetnek támogatást a vállalkozások a közelmúltban megnyílt új európai uniós pályázatokon. A...

Close