RoMÁNIA 2019

Közzétéve: 2014.4.3.

A régiós versenytársakkal (Csehország, Magyarország Lengyelország) ellentétben Románia konkrét célt fogalmazott meg az euró bevezetésével kapcsolatosan, 2019-ben szeretnének belépni a Gazdasági és Monetáris Unióba. Természetesen az egyes kritériumok teljesítése érdekében még komoly utat kell bejárnia a román gazdaságnak, de a főbb makrogazdasági mutatók és a tendenciák is alátámasztják a pozitív kormányzati elképzeléseket, leszámítva azt a tényt, hogy az egy főre eső vásárlóerő-paritáson mért GDP jelentősen elmarad mind az uniós, mind az euróövezeti átlagtól.
A 2011-óta tartó növekedési hullám tartósnak tekinthető, a tavalyi évben 3,5 %-kal nőtt a román GDP, és várhatóan a gazdaság bővülése továbbra is 2 % felett marad. A növekedés feltételei is változóban vannak, míg tavaly a kimagasló exportteljesítmény és a kiváló mezőgazdasági termés húzta a GDP-t, addig a következő években a hangsúly fokozatosan a belső fogyasztásra és az uniós pénzekből finanszírozott beruházásokra fog terelődni. 2014-2020 között közel 23 milliárd euró lehívható fejlesztési forrás áll Románia rendelkezésére, amely komoly lehetőséget biztosít a helyi és az ott működő külföldi (akár magyar) vállalatoknak, hogy felhasználják az uniós pénzeket az ország és mellette vállalatuk fejlesztésére. A magas növekedést látva a felzárkózás a fizetésekben is megindulhat, a kormányzat 2016-ra szeretné, ha a minimálbér legalább 1100 lej legyen.

A foglalkoztatási adatok felemás képet mutatnak. A munkanélküliségi ráta alapján Románia az Unió élmezőnyében van, viszont a munkaképes korúak aktivitása alacsonynak mondható, amit a román kormánynak az elkövetkező években kezelnie kell. Tavaly még az egyik legmagasabb inflációval rendelkezett Románia, de ez fokozatosan csökken az élelmiszerárak mérséklődése révén, így ez az idén már alacsony szinten stabilizálódhat.
Talán a román gazdaság legkritikusabb pontja a belső és külső egyensúly megteremtése. Magyarországgal szemben Románia „elkötelezetten” alkalmazza a Nemzetközi Valutaalap eszközeit gazdaságának stabilizálására. A globális pénzügyi válság után a fiskális egyensúly megteremtése volt az elsődleges cél, és a sikeres program keretében a költségvetési hiány 3 % alá csökkent és az államadósság is 40 % alatt stabilizálódott. A 2013-ban indult újabb készenléti-hitel megállapodás már a korábbi pozitív költségvetési tendenciák fenntartását, a pénzügyi szektor stabilitását és a strukturális reformok végrehajtását célozzák meg.
A kormány nagyszabású tervei, amelyek a strukturális reformok keretében a fiskális versenyképességet célozzák meg, akár a visszájára is fordulhatnak. Öt különböző területen kívánnak beavatkozni: adócsökkentés, az adófizetői bázis kiszélesítése, az adórendszer egyszerűsítése, az adóbeszedés javítása és az adóelkerülés csökkentése. A bevezetendő intézkedéseket és azok időzítését alapvetően befolyásolhatja a költségvetési mozgástér, hiszen az intézkedések következtében a költségvetés bevételi oldala azonnal csökkenni fog, mivel a személyi jövedelemadóból származó bevételek kiesése és az ÁFA csökkentésének hatásai megjelennek abban, viszont az adóbeszedés javításának és az adóelkerülés csökkentésének pozitív eredményei csak fokozatosan és hosszabb távon lesznek érezhetőek. Abban az esetben, ha Románia sikeresen veszi a reformok által kiváltott akadályokat, akkor pár éven belül tényleg elérhető közelségbe kerülhet az euró bevezetése.
Összességében a román gazdaság felemás képet mutat, vannak nagyon pozitív tendenciák és ezekkel párhuzamosan olyan folyamatok, amelyeket a kormánynak vagy a jegybanknak még kezelnie kell. Viszont elvitathatatlan tény, hogy Románia nagy növekedési potenciállal rendelkezik, egyre inkább kiszámítható és stabil gazdaságpolitikával, valamint a régióban a második legtöbb uniós forrás használható fel a felzárkózásra. Mindezek remek lehetőséget biztosítanak a magyar vállalatok számára, hogy a helyi lehetőségeket kihasználva mind Románia, mind a saját feltételeiket javítsák.