Pénzhiány miatt gáncsolják el a magyarországi EU-s projekteket?

“Több száz bukóban lévő projekt van országszerte, ezek egy részének az a különlegessége, hogy nincs velük semmi baj, csak épp egy láthatatlan kéz leállítja őket” – fogalmaz a Figyelő e heti száma annak a többek által megfigyelt jelenségnek a kapcsán, hogy élő uniós projekteknél a Közreműködő Szervezetek újabb és újabb hiányosságokra, hibákra hivatkozva kérnek igazolásokat és módosításokat. A cikk szerint a magyarázat az lehet, hogy a kormány jócskán túlvállalta magát, pontosabban a 7 éves ciklusra elkölthető kerethez képest jóval több kötelezettségvállalást tett és most a projektek elkaszálásával, lassításával is igyekszik kijönni ebből a helyzetből, hogy ne a magyar büdzsét terhelje teljes egészében a túlvállalás hatása. Meglátásunk szerint ennél árnyaltabb az igazság.

Érthetetlenül lassított projektek

Lassított, kivéreztetett, érthetetlen okok miatt blokkolt pályázatokról beszélnek sokan a hetilap körképe szerint. Az egyik jogi szakértő arra panaszkodott, hogy egy projekttel olyan jellemző miatt hadakozik már másfél éve a hivatalokkal, ami korábban elvárás volt. Emiatt még mindig a közbeszerzési eljárásnál tartanak, hiszen bár a Közbeszerzési Döntőbizottság mindent rendben talált, de a Közreműködő Szervezet nem adott zöld utat.

Eközben viszont közeledünk a 2007-2013-as uniós ciklus pénzügyi zárási időpontjához (idén év vége), azaz ki kell fizetni a szállítói számlákat, mert csak ezekre fizet Brüsszel, a többi keretet viszont elbukjuk. Mindez tehát a gyorsított projektvégrehajtás és forráslehívás irányába mutatna, nem pedig ennek ellenkezője irányába.

A túlvállalás áll a háttérben (?)

A lap az Együtt elnökségi tagjának, Berkecz Balázsnak az érvelése alapján azt írja: mindez azért lehet, mert a kormány – nyilvánosan kommunikált módon – a korábban 8200 milliárd forintnyi 7 éves uniós költségvetési keret kapcsán mintegy 9200 milliárd forintnyi kötelezettséget vállalt, azaz

Ezt azonban nem tudja kifizetni, mert az uniós kereten felüli rész már teljes egészében a magyar büdzsét terhelné, ami nyilván nem járható út.

Berkecz rákérdezett Csepreghy Nándornál, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkáránál a háttérre, aki visszautasította a projektek szándékos elkaszálásának feltételezését. A lap szerint azt mondta, hogy ami nem EU-támogatásból valósul meg, azt a magyar büdzséből valósítják meg és erre megvan a XIX.-es fejezetben a fedezet.

Berkecz szerint azonban a legjobb esetben is csak 161 milliárd forintnyi fejlesztésre van fedezet, így 939 milliárd forintnyi fejlesztésnek nincs fedezete.

Forrás: portfolio.hu

Ajánlás:

Linkedin

Google+

Twitter

Facebook

email

Print