Mit köszönhetünk az uniós támogatásoknak?

Közzétéve: 2015.12.8.

Sok szó esik arról, hogy az EU-támogatások milyen rendkívüli mértékben támogatják a magyar gazdaság növekedését. Ennél azonban még többet köszönhetünk az uniós forrásoknak. Például a devizahitelek forintosítását. Vagy éppen a felminősítést.

Több ismerősömnek forr a feje, amikor az EU-támogatások szóba kerülnek. Nem is indokolatlanul: nehéz érvelni az olyan értelmetlen projektek mellett, amelyeket a “költsünk el minden centet!” szlogen hívott életre. (Például aligha tudja bárki megmagyarázni az autópályák bevezető szakaszain épülő, teljesen felesleges új elválasztó elemeket, amelyek építése alatt már nem egy baleset történt.) Ilyenkor felmerül a gyanú, hogy az EU-források hosszú távú növekedésre gyakorolt hatása nagyjából nulla lehet, de az ilyen okvetetlenkedéseket meg lehet próbálni leszerelni azzal, hogy legalább rövid távon megmentik a növekedést.

Akik esetleg mindezek után is az EU-források értelmetlenségéről beszélnek, azoknak mutatunk egy kevésbé ismert szempontot, ami miatt az uniós transzferek tényleg nagyon hasznosak voltak az elmúlt években.

Kezdjük egy kicsit messzebbről!

Minden országnak szüksége van devizatartalékra. Leegyszerűsítve azért, hogy

egy hirtelen támadt devizaszükségletet ki tudjon elégíteni,
vagy hogy (a deviza gyengülésére játszó spekulánsok számára) úgy nézzen ki, hogy egy ilyet bármikor ki tudna elégíteni.

Elvileg persze a devizát be lehetne szerezni a piacról is, de ha hirtelen és/vagy nagy mennyiségben van szükség rá, akkor fennáll a veszély, hogy nem találunk eladót, vagy csak olyan áron, ami a forint durva leértékelődését okozza.

Arról, hogy mekkora devizatartalék szükséges, órákig lehetne regélni. Mi most elégedjünk meg azzal, hogy a piaci szereplők leggyakoribb elvárása, hogy a tartalékok nyújtsanak fedezetet a nemzetgazdaság rövid lejáratú adósságára (ez a Guidotti-szabály).

A devizatartalék akkor emelkedik, ha a jegybank forintért cserébe devizát vásárol, illetve ha az állam devizaforrást von be. Utóbbi esetében ugyanis az történik, hogy a kormány a devizaforrást a jegybanknál leváltatja forintra, hogy belföldön elkölthesse, a jegybank pedig ezzel hizlalja a devizatartalékát.

Teljes Portfolio cikk olvasása