Lázár bejelentette, idén mennyi uniós pénzt akarnak pályáztatni

Nem lebonyolítani akarjuk az uniós források kifizetését, hanem azt befektetésként akarjuk felhasználni – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio csütörtöki konferenciájának nyitóelőadásában. A miniszter itt jelentette be elsőként, hogy idén 133 új pályázatot fognak meghirdetni a minisztériumok az új uniós ciklus terhére, összesen 2681 milliárd forint értékben. Azt is elárulta, hogy március végén, április elején jöhet az új közbeszerzési törvény, és az év második felében elfogadhatják a képviselők. Az intézményrendszer átalakításának részleteiről is beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint bemutatta azokat a kormányzati terveket, amelyek a pályázat előkészítéseinek költségét korlátoznák. Az állami bürokráciacsökkentés több dimenzióját részletezte a miniszter, külön megemlítette, hogy az adóhatóság eljárásait is változtatni kell.

Három cél

Beszédének elején helyzetértékeléssel indított a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szerinte az első kérdés az uniós forrásokkal kapcsolatban, hogy mennyire van lehetősége Magyarországnak, hogy beleszóljon a brüsszeli szabályokba. Mennyire lehet a kohéziós források szabályait is a magyar érdekekhez közelíteni? Nagyon sokan konformisták, sokan feladják a nemzeti érdekeket és csak sodródnak, mi megpróbáljuk az uniós jogot a saját nyelvünkre lefordítani és a nemzeti érdekeket képviseljük – emelte ki.

A másik kérdés: van-e értelme a szabályozásoknak, illetve az állam nem szabályoz-e túl? Mi nem lebonyolítani akarjuk a pénzek kifizetését, nem csak el kell juttatni a pályázókhoz ezeket a forrásokat, hanem ügyesen kell felhasználni – húzta alá ennek kapcsán a miniszter, aki befektetésként tekint ezekre a forrásokra. Meglátása szerint az előző ciklus forrásaira is így kellett volna tekinteni.

A szabályok, illetve a túlszabályozás kapcsán az elmúlt hetek brókercsődjeinek tanulságát hozta fel példaként Lázár János. Kijelentette:

Az uniós források három célt szolgálnak:

• Magyarország belső megerősítése.
• Versenyképesség javítása.
• A magyar pozíció megerősítése a régióban.

A végső cél, hogy Magyarország Közép-Európa zászlóvivő szerepébe kerüljön és a magyar gazdaság legyen a térség legversenyképesebb gazdasága – mondta.

Az előző kormány korábbi hétéves uniós ciklussal kapcsolatos törekvései kapcsán kijelentette: nem vonja kétségbe Bajnai Gordon személyes elköteleződését ebben az ügyben.

A legfontosabb feladatok

Az idei év legfontosabb feladatai között említette Lázár János az előző uniós ciklus pénzeinek teljes lehívását és a pénzek kifizetését, vagyis a korábbi hétéves ciklus (2007-2013) zárását. A legfontosabb feladat idén a forrásvesztés elkerülése – húzta alá.

Ami rendelkezésre állt ebben az időszakban, azt 80%-ban lehívtuk. 7200 milliárd forint már itt van és ennek a kifizetése 80%-ban megtörtént már.

Lázár János és később Vitályos Eszter államtitkár is megemlítette, hogy a 2007-2013-as uniós ciklusban 8700 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, ami nagyobb az eddig említett 8200 milliárd forintnál. Ebben valószínűleg a forint gyengülésének hatása játszik szerepet.

Emlékeztetett arra, hogy 2012 nyarán az Európai Bizottság azt fogalmazta meg, hogy Magyarország elveszíti az összeg egy részét. Ehhez képest ma ott tartunk, hogy Magyarország a közép-európai csatlakozó országok között lehívásban a második helyen van Lengyelország után. Elárulta, hogy mostanra a Bizottság már nem számol visszafizetési kockázattal.

Nagy változások lesznek

Fontos feladat lesz az eddigi ciklus kifizetéseinek értékelése. Elmondása szerint 43 ezer vállalkozáshoz sikerült eljuttatni uniós támogatást az előző ciklusból. Az eddigi forrásokról összefoglalóan kijelentette:

• 3260 milliárd ment közlekedési célokra
• 1565 milliárd környezetvédelemre
• 4500 állami és önkormányzati célokra
• 2000 állami vállalatoknak

Elmondta azt is, hogy 2012-13-ban a kormány arra a következtetésre jutott, hogy az infrastruktúra fejlesztésénél fontosabb a gazdaságfejlesztés, ezért a források 60%-át erre a célra kívánja felhasználni a kormány. Ezeket a forrásokat a kkv-knak szánják, a maradék 40% mehet a humán és reálinfrastruktúra céljaira.

A kormány meg fogja teremteni annak a lehetőségét, hogy a rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint 60%-a rendelkezésre álljon gazdaságfejlesztésre a kkv-knak. Ez a Magyarországon működő vállalkozások számára lesz elérhető, diszkrimináció nélkül – magyarázta. Azt is hozzátette, hogy

2681 milliárd forint

Az az amatőrizmus, hogy a fejlesztési ciklus végén pályázatokat fogunk kiírni, még egyszer nem fog előfordulni – vonta le a következtetést Lázár János.

Ezért kellett átalakítani az intézményrendszert

Lázár János előadásában védelmébe vette a magyar uniós intézményrendszer átalakítását. Érvelése szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tévedés volt.

A pénzek kifizetését vissza kell helyezni az államapparátushoz – vonta le a következtetést Lázár. Ezzel a minisztériumokban viselik a felelősséget a pályázatok kiírásáért. Most van világos struktúra, van felelős miniszteri, államtitkári és helyettes államtitkári szinten, van aki viseli a felelősséget. Ez egy egyértelműbb viszonyrendszert jelent, világos, hogy hol kell lobbizni – tette hozzá. Kiemelte, hogy vissza kell hozni a kifizetések helyét a minisztériumokba. Ezért itt a legfontosabb feladat a bürokrácia csökkentése.

• Az EU-s pénzek bürokráciáját kell csökkenteni. Itt említette példaként, hogy extra pénzügyi garanciális rendszert nem kér az állam, ha köztartozásmentes, akkor rendben lesz a pályázó. A bizalomból és nem a gyanakvásból indulnak ki. Szerinte az egész bürokrácia a siker üldözésére és a gyanakvásra van felépítve, itt fordulópont lesz.
• A másik az adórendszer. Ha nem lesz új adótörvény, amely az eljárást szabályozza, akkor az bürokráciát növel. Itt nem a NAV-ot ért politikai támadásokra kell gondolni szerinte.
• A harmadik fontos feladat ebben a tekintetben a közigazgatás megváltoztatása.

Itt érdemes beidézni az Állami Számvevőszék NAV-ról megjelent ellenőrzését, amely több hiányosságot és problémát talált az adóhatóság működésében.

Átláthatóság

A miniszter bejelentette, hogy az Európai Bizottsággal teljes mértékben egyeztetve március végén, április elején ismertetik az új közbeszerzési törvényt. Ezt az év második felében lehet elfogadni, hosszú tárgyalási folyamatok után, minden érdekelt fél bevonásával.

A törvénnyel kapcsolatban a legfontosabb szempont:

• növelni kell a versenyt
• növelni kell az átláthatóságot, főleg az állami megrendeléseknél
• és közben a nemzeti érdekeket tartsuk szem előtt, a pénz magyarországi lokalizálása meglegyen
• a magyar tőketulajdonosok legyenek a haszonélvezői a forrásnak

Tanácsadóknak is üzent Lázár

Lázár összefoglalta a tervezett nagy változásokat a pályázatírók, tanácsadók területén.

Az előkészítés és megvalósítás költségeit 20% alá kell szorítani, most van, amikor ez eléri a 30, 40, 50%-ot. Messze kilógtunk a nemzetközi sztenderdekből. Önkorrekció kell ezen a területen – hangsúlyozta.

Az előkészítés közvetett költségei elérték a 23-25%-ot is. Ezen is változtatni fogunk. A konkrét számokat említve felsorolt:

• Az előkészítés közvetlen költségei nem lehetnek magasabbak 7%-nál
• A közvetett költségei 5,5%-nál nem lehetnek magasabbak
• Az ingatlanbeszerzéssel kapcsolatos költségek 2% alatt maradnak
• A rezsiköltségek 1% alatt.

Ez összesen maximum 15% – foglalta össze.

Azt is bejelentette Lázár, hogy az önkormányzatoknál korlátozni fogják a kiszervezés lehetőségét. Saját megvalósítási képességekkel kell rendelkeznie az önkormányzatoknak és állam vállalatoknak – húzta alá.

Forrás: Portfolio.hu

Ajánlás:

Linkedin

Google+

Twitter

Facebook

email

Print