Lázár az EU-pénzekről: gondolkozzunk el a 2020 utáni időkről

Közzétéve: 2015.11.26.

Sikeresnek bizonyult az a döntés, hogy a Miniszterelnökséghez kerüljenek az uniós ügyek, hiszen ezek alapvetően államon belüli ügyek, nem pedig külpolitikai jellegűek – többek között ezt mondta Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az Országgyűlés európai ügyek bizottságának mai ülésén, éves meghallgatásán. A tárcavezető ismét hangsúlyozta, hogy a 2007-203-as ciklus terhére nem lesz forrásvesztés, amiért prémiumot érdemelnek majd az illetékes munkatársak. Elismerte, hogy nagyfokú átalakítás zajlik Magyarország Állandó Brüsszeli Képviseletén, az ott dolgozók közel negyedét küldték már el. A Miniszterelnökség vezetője bizakodásának adott hangot, hogy még 2020-ban is lesz uniós kohéziós alap, egyúttal azt szorgalmazta: 2017-2018-ban intenzíven gondolkodni kell arról, hogy mi lesz 2020 után, amikor már nem lesz ilyen mennyiségű uniós pénz.

A bizottsági meghallgatáson elhangzott fontosabb üzenetek az MTI tudósítása szerint:

A 2010 és 2014 közötti tapasztalatok azt mutatták, hogy nem külgazdasági vagy külkapcsolatokat érintő kérdéskört jelentenek az Európai Bizottsághoz kötődő ügyek, hiszen ezek kifejezetten a magyarok életviszonyait érintő kérdések – érvelt Lázár.
Megjegyzése szerint inkább belső piaci ügyekről van szó, semmint külpolitikai vitákról, ezért ez a feladat államközi konzultáció helyett államon belüli egyeztetési mechanizmust indokol, és bár kevés példa van erre a megoldásra az uniós tagállamok között, de az országok egyre inkább ebbe az irányba haladnak, és Magyarországon sikeresnek bizonyult ez a megoldás.
Kijelentése szerint forrásvesztés nélkül zárják le a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklust, ami nagy eredmény, vezetési és szervezési készségeket igényelt és prémiumot fizetnek azoknak a munkatársaknak, akik ezt elérték. Újra javasolta, hogy az Országgyűlésnek konstruktív vitát kellene rendeznie arról, hogy első hétéves ciklus pénzfelhasználásának mi a tanulsága.

Teljes Portfolio cikk olvasása