Közlemény egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításairól

A 2026. január 8–án hatályba lépett módosítások
A 2014–2020 és a 2021–2027 programozási időszak végrehajtási szabályait egyaránt érintő változások:

• A leginkább figyelemre számot tartó változás az, hogy a kedvezményezettek a tartozásaikat a korábbi tizenkét hónap helyett akár negyvennyolc hónap futamidő alatt fizethetik vissza.
  Szintén fontos kedvezmény, hogy míg korábban három alkalommal volt kérelmezhető a részletfizetés átütemezése, e korlát megszűnt, azaz korlátlan számú alkalommal kezdeményezhető az átütemezés. Ugyanakkor az újabb átütemezési kérelmek eredményeként sem nyúlhat az eredeti kezdő időponttól számolt negyvennyolc hónapon túl a részletfizetési időszak.
  Ha a kedvezményezett él a tartozás megfizetésének negyvennyolc hónapra való kitolása lehetőségével, akkor a futamidőnek az első tizenkét hónapon túli hónapjaira – tehát a tizenharmadik hónaptól kezdődően – az irányadó jegybanki alapkamatnak megfelelő további kamatot is meg kell fizetnie.
• Ha a kedvezményezett a támogatási szerződést vagy felhívást úgy sértené meg, hogy az a támogatási döntést, a támogatási jogviszonyt vagy a projekt költségeinek elszámolását nem befolyásolná, a felhívás szerinti fejlesztéspolitikai cél elérését pedig nem veszélyeztetné, arra eddig is könnyítést tartalmazott a szabályozás: a támogatás 1%–a, legfeljebb azonban 10 millió forint támogatás volt elvonható. Ugyanakkor esetenként még ez is túl szigorúnak bizonyult, így  az irányító hatóság a rendeletmódosítás útján lehetőséget kapott, hogy – a szabálytalanság súlyához, jellegéhez igazodó – más intézkedést alkalmazhasson.
• A szabályozás szerint a projekt költségnövekményét a kedvezményezettnek kell viselnie. Ez alól kivételt csak közszféra szervezetek kaptak, bizonyos jogszabályi feltételek teljesülése és a Kormány támogató döntése esetén. A rendeletmódosítás a közfeladatot ellátó civil szervezetek számára is lehetővé teszi a költségnövekmény miatt többlettámogatás nyújtását, a közszféra szervezetekkel azonos módon. E lehetőség ugyanakkor csak az e civil szervezetek által ellátott közfeladattal kapcsolatos projektek megvalósítása során jelentkezett költségnövekmény tekintetében lesz elérhető.
• A projektek fenntartási időszakában nagyobb hangsúlyt kap az eddig is létező azon lehetőség, amely szerint a fenntartási kötelezettség esetleges megsértése esetén a szerződésszerű állapot – ezen belül értelemszerűen a fenntartási kötelezettség érdemi teljesítése – helyreállíthatóságát szükséges vizsgálni. Így a tárgyi kötelezettség megsértésével összefüggő szabálytalansági eljárásokat is erre figyelemmel lesz szükséges lefolytatni.
• A rendeletmódosítás folytán nem lesz szükséges kamatot fizetnie azoknak a kedvezményezetteknek a fel nem használt támogatás visszafizetése során, amelyek a felvett támogatáshoz képest kevesebb összegből valósították meg a projektjeiket.
• A kedvezményezettek forráshoz jutását gyorsítja fel az a módosítás, amely folytán a kifizetési kérelmek tekintetében előírt határidők nem a kérelmek elbírálására, hanem a kifizetésre vonatkoznak.

• A szokásos piaci ár meghatározásának szabályai két tekintetben is változtak. Így a közbeszerzési eljárások mellett más, jogszabályban meghatározott eljárás alapján megkötött szállítói szerződésben rögzített ár is kielégíti a piaci ár tekintetében támasztott jogszabályi követelményeket. Emellett a szállító online ajánlata mellett annak indikatív ajánlata is elfogadható lesz a piaci ár igazolására.
• A korábban hatályos szabályozás egyedi projekt esetén lehetővé tette, hogy az irányító hatóság megemelje a támogatási előleg százalékos mértékét, illetve összeghatárát – feltéve, hogy az államháztartásért felelős miniszter azzal egyetért, az erre irányuló kérelem megalapozott, a kifizetések kért ütemezését alátámasztó likviditási tervet nyújtanak be az irányító hatóság részére, továbbá a kedvezményezett támogatást kezelő fizetési számláját a kincstár vezetik. A rendeletmódosítás lehetővé teszi, hogy ezt ne csak egyedi projekt, hanem felhívás szintjén is engedélyezni lehessen, feltéve, ha ez indokolt, és ahhoz az államháztartásért felelős miniszter hozzájárul.
• A fenntartási kötelezettséggel összefüggő, szintén a kedvezményezettek számára kedvező változás, hogy bizonyos feltételek teljesülése – így különösen a jelentéstételi kötelezettség teljesítése – esetén a záró kifizetési kérelem beérkezését követő hatvanegyedik naptól induló, a fenntartás szokásos kezdő időpontjáig tartó időszak is beleszámítana a fenntartási időszakba. Ezzel értelemszerűen a fenntartási időszak záró időpontja is ugyanennyi idővel előbb elérkezne.
• A szakaszos elbírálású felhívások esetén az árfolyamváltozások okozta nehézségeket kezeli a rendelet azon módosítása, amely szerint az alkalmazandó árfolyamot az irányító hatóság az Európai Bizottság által közzétett, a felhívás meghirdetése napját – szakaszos elbírálás esetén az  adott értékelési szakasz megnyílását – megelőző hónapban érvényes átváltási árfolyam alapján állapítja meg.
• A közszféra kedvezményezettek számára jelent majd könnyebbséget az a rendeletmódosítás, amely szerint az előleggel való kötött dátumokig – június 15–e és október 1–je – történő elszámolás felróható okból nem vagy nem megfelelő teljesítése esetére előírt szankciótól a felhívásban el lehet tekinteni.
• A rendeletmódosítással a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz egy, valamint a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz két új prioritása vonatkozásában a szakpolitikai felelősök is ki lettek jelölve.
  A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve (RRF) végrehajtási szabályait érintő változások:
  
• Az RRF körében is – a 2021–2027 programozási időszak végrehajtási szabályai körében bemutatottakkal azonos módon – változtak a szokásos piaci ár meghatározásának szabályai. Így a közbeszerzési eljárások mellett más, jogszabályban meghatározott eljárás alapján megkötött szállítói szerződésben rögzített ár is kielégíti a piaci árra vonatkozó jogszabályi követelményeket. Emellett a szállító online ajánlata mellett annak indikatív ajánlata is elfogadható lesz a piaci ár igazolására.
• A rendeletmódosítás végül előírja, hogy a megszűnő ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatait a Nemzeti Fejlesztési Központ veszi át.