Jogszabályi változások az öntözéses gazdálkodásban

2023.07.01-től változott Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény.

178. § (1) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ögt.) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fenntartható vízgazdálkodási közösségként olyan, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő gazdasági társaság vagy szövetkezet ismerhető el, amelyben a tagok legalább 75 százaléka az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkező mezőgazdasági termelő. Az öntözési körzet területén mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító természetes vagy jogi személyek a fenntartható vízgazdálkodási közösség tagjává válhatnak.”

(2) Az Ögt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fenntartható vízgazdálkodási közösség az öntözési körzet területén

a) szántóföldi növénytermesztés, ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár – amelynek legfeljebb 10 százaléka állandó gyep (legeltetett, kaszált) terület is lehet –,

b) kertészeti zöldség és ültetvények (gyümölcs, szőlő), illetve aromás-, gyógy- és fűszernövény termesztése esetén legalább 10 hektár

öntözésének lehetőségét biztosítja.”

„(4) Az elismert fenntartható vízgazdálkodási közösség

a) törekszik az öntözési körzet területén a fenntartható vízgazdálkodás érdekében megvalósítható legjobb mezőgazdasági gyakorlat bevezetésére,

b) részt vesz az öntözési igazgatási szerv által évente szervezett képzésen,

c) nyilvántartja a vízfelhasználási, az öntözési körzet területén elvégzett talajvizsgálati és a termesztett növénykultúra adatait,

d) a nyilvántartott adatokat az öntözési igazgatási szerv által előírt módon, időben és csoportosításban megadja.”

179. § Az Ögt. 9. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az öntözési körzetet úgy kell kijelölni, hogy a fenntartható vízgazdálkodási közösség céljainak biztosítása mellett a lehető legkevesebb földrészletre terjedjen ki. Az öntözési körzet területe nem fedheti másik öntözési körzet területét. Nem jelölhető ki a fenntartható vízgazdálkodási közösség elismerési kérelmében szereplő, öntözéses gazdálkodásba vonni tervezett olyan földterületet tartalmazó öntözési körzet, amely a miniszter fenntartható vízgazdálkodási közösséget elismerő határozatában kijelölt öntözési körzet határától 100 méter távolságon belül helyezkedik el.

(3) Az öntözési körzet az öntözési igazgatási szervnek az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő javaslata alapján csak a fenntartható vízgazdálkodási közösség tagjai által öntözni kívánt egymástól elkülönülő, vagy a közösség tagjai használatában nem álló közbeékelődött területeket is magába foglaló körbehatárolt külterületi földterületeken jelölhető ki. Az öntözési körzet a 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben legfeljebb 10 000 hektár, a b) pontja szerinti esetben legfeljebb 1 000 hektár területen jelölhető ki azzal, hogy a körzet határának két legtávolabbi pontja egymástól – légvonalban mérve – legfeljebb 20 kilométerre lehet.”

„(5) A Magyar Állam tulajdonát képező, a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, öntözési célt szolgáló – vízgazdálkodási, gazdálkodói és agrotechnikai – egység (a továbbiakban: állami öntözőrendszer) ingatlan és ingó vagyontárgyai üzemeltetéséről, fenntartásáról az NFK gondoskodik.

(6) Az NFK az állami öntözőrendszer egészét vagy annak egyes elemeit – a (2) bekezdésben meghatározott sorrendben és személyekkel kötött szerződések keretében – üzemeltetési szerződéssel, haszonbérbe adással, vagyonkezelésbe adással hasznosíthatja.

(7) Az NFK a (6) bekezdésben foglalt hasznosítási lehetőségeken kívül az állami öntözőrendszer ingó vagyontárgyainak tulajdonjogát cserével és nyilvános pályázat vagy árverés útján adásvétellel átruházhatja, amennyiben azt gazdaságossági és célszerűségi szempontok indokolják, továbbá az ügylet nem veszélyezteti az állami öntözőrendszer rendeltetésszerű használatát.”

181. § Az Ögt. a következő 17. §-sal egészül ki:

„17. § (1) Az elismert öntözési közösségek az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követő 90 napon belül az öntözési igazgatási szerv felhívására nyilatkoznak arról, hogy kívánnak-e fenntartható vízgazdálkodási közösségként tovább működni.

(2) Az öntözési igazgatási szerv az elismert öntözési közösségek nyilatkozatai alapján a Módtv. hatálybalépését követő 120 napon belül javaslatot küld az agrárminiszter részére.

(3) Az agrárminiszter az (1) bekezdésben meghatározott időpontig nem nyilatkozó vagy a fenntartható vízgazdálkodási közösségként történő továbbműködést nem vállaló öntözési közösségek öntözési közösségként történő elismerési határozatait az öntözési igazgatási szerv (2) bekezdés szerinti javaslata alapján visszavonja.”

Forrás: njt.hu

More in Hírek
Módosult az épületenergetikai fejlesztés támogatása

A Széchenyi 2020 keretében megjelent „Energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása kkv-k részére” című (GINOP-4.1.5-22 kódszámú) felhívás módosult a projektek zárását...

Close