Jócskán lassult áprilisban az EU-támogatások kifizetése

Az idei kifizetési ütemtervvel és a kormányzati sürgetéssel szemben nem gyorsult, hanem lassult idén áprilisban az EU-támogatások kifizetési üteme, ráadásul olyan mértékben, hogy a tavaly áprilisi volumen alá bukott – derül ki a Portfolio szokásos havi vizsgálatából. A kifizetési ütem 155-ről 118 milliárd forintra lassulása abból a szempontból meglepő, hogy a késedelmes állami projektlista örvendetesen rövidül és április elején megjelent az EU-támogatások lehívását könnyítő szabálycsomag is, mégsincs különösebb ok az aggodalomra az éves kifizetési cél nem teljesítésével és így a 2007-2013-as források beragadásával kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy továbbra is igen feszített kifizetési ütemre van szükség ezen célok elérése érdekében.

Áprilisban 155-ről 118 milliárd forintra lassult a az EU-támogatások kifizetési üteme, miközben az idei kifizetési ütemterv (Nemzeti Stratégiai Referencia Keret) 148-ról 160 milliárd forintra gyorsulást “írt volna elő”. A friss adat egyébként már elmarad a tavaly áprilisi 127 milliárd forinttól is.

Amennyiben a tendenciákat jobban megragadó kumulált kifizetési adatokat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy bár az idei első négyhavi összesített kifizetés (523 milliárd forint) továbbra is meghaladja a tavalyi év azonos időszaki teljesítményét (495 milliárd forint), de elmarad a stratégiai referencia keretben lefektetett 556 milliárd forintos céltól.

Csorgodál a GOP-os kifizetés

Amennyiben részletesen megnézzük, hogy a 2007-2013-as időszak egyes Operatív Programjaiban hogyan haladnak a kifizetések, egyrészt azt látjuk, hogy az április 10-i EU-s felfüggesztő határozat mellett – ahogy azt a kormány mondta – valóban zajlik tovább a kifizetés a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (a felfüggesztéssel ténylegesen érintett első három prioritásban is).

Igaz március végéhez képest összesen 15 milliárd forintnyi kifizetés valósult meg a GOP-ban, hasonlóan a TÁMOP-os kifizetésekhez, míg a nagy közlekedési fejlesztéseknél (KÖZOP) a leállított M4-es autópálya építés mellett is 22 milliárdos. Még ezt is meghaladta áprilisban a környezetvédelmi és energetikai projektek 32 milliárdos kifizetése (KEOP).

Pörgetni kell, de valamiért nehézkes

Az, hogy az idei első négyhavi összesített kifizetés (523 milliárd forint) meghaladja a tavalyi év azonos időszaki teljesítményét (495 milliárd forint), nagyon is szükséges ahhoz,hogy a tavalyi egész éves rekord kifizetést (1863 milliárd forint) valóban bőven meg tudja haladni az idei eredmény. A törvényi cél szerint ugyanis 2236 milliárd forintot kellene idén kifizetni, ahhoz, hogy a kormányzati kommunikáció szerint egyetlen eurócentet se hagyjunk Brüsszelben a közös kasszában.

Az áprilisi lassuló forráskifizetés azonban ebből a szempontból mégis meglepő, hiszen a hónap elején jelent meg a 2007-2013-as uniós források felhasználási szabályait lazító csomag, emellett pedig a késedelmes állami projektlista örvendetesen rövidült. Ahogy ugyanis beszámoltunk róla, a március közepétől április közepéig tartó időszak alatt összesen 491 darabbal esett a késedelmes projektek száma és ezzel párhuzamosan a késedelemmel érintett összeg is 156 milliárddal csökkent. A jelenlegi késedelmes projektállomány így már csak közel a fele annak, mint amiről a lista első, február közepi publikálásakor beszélhettünk.

Szükséges a “túllövés”

A kormányzati szigor láttán tehát nagyon összekapták magukat a késedelmes állami projektek vezetői, de a magánszektorbeli késedelmes projektek gazdái is levelet, illetve kormányzati ösztökélést kaptak. Mindez valóban kell ahhoz, hogy a 8500-8700 milliárd forintnyi teljes 7 éves uniós forráskeretet 100%-ban le tudja hívni Magyarország. Most 7388 milliárd forinton áll a számláló és ha ehhez hozzáadjuk az idei kifizetési célból még meg nem valósult kifizetést (1713 milliárd forint), akkor 9100 milliárd forintot kapunk, ami a teljes 7 éves forráskeret mintegy 106%-át teszi ki.

Szakértők szerint az egyes Operatív Programok szintjén is legalább 105%-os, de optimálisabb esetben 110%-os túlvállalásra kell “lőni” ahhoz, hogy a már most “láthatóan” bebukó projektek és a 2015 vége utáni “lemorzsolódás” mellett (pl. pénzügyi elszámolási problémák, a fenntartási időszak alatti gondok) ne essen 100% alá a forrásfelhasználás. Ennek az összefüggésnek az egyik konkrét jele volta legfrissebb Magyar Közlönyben a kettes metró fejlesztésével kapcsolatos kormányhatározat, ami a KÖZOP 5. prioritása esetén (városi és elővárosi közösségi közlekedés finanszírozása) a 110 százalékos túlvállalási korlát felett ír elő cselekvést a nemzeti fejlesztési miniszternek.

Ajánlás:

Linkedin

Google+

Twitter

Facebook

email

Print