Csepreghy az EU-pénzekről: nem nyithatunk kiskapukat
“A kifizetési célok teljesülése érdekében nem engedhetjük fellazulni azokat a szabályokat, amelyeket mi magunk döntöttünk el annak érdekében, hogy a munkahelyteremtési, gazdaságfejlesztési ambíciókat az évtized végére el tudjuk érni” – többek között ezt hangsúlyozta a Magyar Időknek adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese szerint 2020 után “csak úgy tartható fenn a gazdasági növekedés, ha valóban jó projektek valósulnak meg a következő években” és éppen emiatt “nem nyithatunk meg olyan kiskapukat, amelyek ugyan a kifizetést növelnék, de a támogatott fejlesztések hosszú távon nem lesznek önfenntartóvá és haszontermővé.” Az államtitkár szerint “Ha rövid távú célok miatt elengednénk ezt a fontos szempontot, akkor 2020 után esélyünk sem lenne arra, hogy önfenntartó modell működjön Magyarországon” és végső soron 2020 után az ország gazdasági szuverenitása forogna veszélyben meglátása szerint.
Vannak még vitáink a Bizottsággal:
A Magyar Időknek adott interjú elején Csepreghy beszélt a még lezáratlan, vitás ügyekről:
- “Úgy néz ki, hogy valóban meglesz a száz százalék (a források lehívásában – a sezrk.), bár az Európai Bizottság még tartogathat egy-két meglepetést. A programok zárása kapcsán nagyon sok vita van még a bizottság és a tagállamok között, ahogy hazánk esetében is vannak még elvarratlan szálak.”
- “A közutas és az aszfaltkeverős ügy még nincs lezárva, ahogy a Társadalmi megújulás operatív program és a Társadalmi infrastruktúra program pályázatai kapcsán is vannak még nyitott kérdések a bizottság és a magyar kormány között. A viták lezárásához még néhány tárgyalásra biztosan szükség lesz.”
Kettős a mérlege az elmúlt hét évnek
- A 2007-2013-as ciklus pénzügyi mérlege kettős, mert “Ha csak a számlálót figyeljük, és nem nézünk a számok mögé, akkor hatalmas sikert tudhatunk magunknak”. Csepreghy jelzése szerint az uniós országok közül Magyarország fizette ki elsőként a teljes, rendelkezésre álló keretet (ezt valószínűleg úgy kell érteni, hogy a magyar pályázók felé a magyar államháztartás által kifizetett eredményről beszélünk, mivel az Európai Bizottság felől Magyarország számára kifizetett összegek tekintetében csak az uniós középmezőnyben vagyunk a jelen állás szerinti 87,5%-os kifizetési rátánkkal.)
- Csepreghy szerint “Ha a számok mögé nézünk, akkor már nem ennyire pozitív a kép. Azt látjuk, hogy ha koncepcionálisan jobban végiggondolt program indult volna el 2007-ben, akkor százszor kedvezőbb eredménnyel zárhatnánk a programot.” Decemberben egyébként a parlamentben vitanap lesz a 7 éves ciklus eredményeiről, tapasztalatairól.
- Az államtitkár szerint az előző ciklusban “A legnagyobb gondot az okozta, hogy hiányoztak a prioritások a programból” és azt is nagy hibának tartotta, hogy 2007 tájékán sok vállalkozó még csak kiegészítő lehetőségnek látta az uniós forrást, ezért inkább olcsó hitelekben adósodott el, amelynek kamata viszont jócskán megugrott. Így később már a túlélésért használta az uniós forrásokat a vállalkozói kör; “a cégek nem azt nézték, hogy saját működésük racionalizálásához milyen beruházásra van szükségük, hanem azt keresték, hogy milyen célra tudnak pályázati pénzt lehívni.”






