EU-s pályázati dömping: most év végét mondanak

Közzétéve: 2015.4.7.

Ahogy 2014-2020-as fejlesztési ciklus idei első pályázatainak meghirdetési céldátuma is folyamatosan tolódott, úgy az idei pályázati “dömping” céldátumánál is ez rajzolódik ki az utóbbi hetek alapján. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára ugyanis most idén évi “dömpinget” említett a Napi Gazdaság online oldalán megjelent rövid nyilatkozatában amellett is, hogy a 10-ből már 7 programunkat elfogadta az Európai Bizottság 6700 milliárd forint összértékben. A most induló új uniós fejlesztési ciklus forrásaiból elképzelhető, hogy a 2024-es tervezett magyarországi olimpia infrastruktúra-fejlesztésére fordíthatunk majd pénzt, hiszen sportlétesítmények helyett elsősorban erre ad pénzt az EU.

Csepreghy Nándor rövid nyilatkozatának főbb pontjai

A magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer első számú feladata idén a 2007-2013-as ciklus eddig fel nem használt forrásainak lehívása, erre az év végéig van lehetőség.
Deklarált cél a vállalkozói szektor forráséhségének kielégítése is, ezért 2015-ben 133 új pályázatot hirdetnek meg a minisztériumok 2681 milliárd forint értékben.
Április az a hónap, amikor már a legtöbb fejlesztési területen elérhetővé válnak az aktuális kiírások, az év közepén folyamatosak lesznek az új támogatási lehetőségek, míg a pályázati dömping az év végére várható.

Csepreghy a 2024-re tervezett budapesti olimpia kapcsán azt emelte ki:
- Az EU-s fejlesztések alapvető célja a gazdasági növekedés élénkítése és élhető városok teremtése, mindezek mellett addicionális lehetőség lehet az olimpiarendezés Budapest és az egész ország számára
- Egyelőre azonban egyetlen olyan kiírás sem jelent meg, amely közvetlenül vagy akár közvetve a 2024-es ötkarikás játékok megrendezésének tervét támogatná
- Egy megasportesemény lebonyolításakor nem a sportlétesítményeken, hanem az infrastrukturális fejlesztéseken van a hangsúly, számos eszköze lehet a fejlesztési célok összehangolásának, de pályáznia a fővárosnak kell.
Az olimpia hatalmas anyagi terheiről

A lap egyébként emlékeztet rá, hogy egy 2006-os PwC-tanulmány szerint mintegy 5200 milliárdba kerülne az olimpia, de Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) alapítója és vezetője szerint azóta egyrészt a makrogazdasági kilátásaink több szempontból változtak, illetve azóta már sok minden megépült a fővárosban és az országban. Emiatt szerinte reálértéken ennél több kiadással nem járna az olimpia.

A könyvvizsgáló (akkori) előrejelzése szerint 4600 milliárd forintot vinnének el a nagy infrastrukturális beruházások, amelyből 2200-ra adnának fedezetet az Európai Unió kohéziós alapjai, illetve a magánszektor. Szabó Bence, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára a tervezhető költségekkel kapcsolatban annyit bocsátott előre most a lapnak, hogy május végéig látni kell az aktualizált becsült adatokat, de az már körvonalazódik, hogy a források 10-15 százalékát kell sportlétesítményekre fordítani. Fontos tudni, hogy a 2024-es nyári olimpia rendezéséért harcba szállóknak szeptember 15. a jelentkezési határidő.

A MOB továbbra is Duna menti olimpiában gondolkodik, ugyanakkor az Agenda 2020 reformcsomaggal enyhülő szabályozás lehetővé teszi, hogy az olimpiát ne egy 50 kilométeres átmérőjű körben rendezzék meg Budapesten, hanem a vidéki fellegvárak, így Győr, Veszprém, Szeged és Debrecen bevonásával kerüljön erre sor – jegyzi meg a lap.
Ezt mondja egy friss tanulmány

Három héttel ezelőtt került sorra egy sajtóesemény a 2024-es olimpia rendezésének témájában, amelyen az Agenda 2020 mellett a KPMG friss tanulmánya alapján a költségek és az infrastruktúra-fejlesztések témája is hangsúlyosan szóba került. Amint akkori beszámolónk alapján írtuk: kisebb városoknak, országoknak is lesz esélye olimpiát rendezni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legújabb javaslatcsomagja alapján. Az adótanácsadó cég szakértői enne kapcsán azt emelték ki, hogy az új feltételrendszernek köszönhetően Budapest és Magyarország meggyőző érveket tud felsorakoztatni maga mellett, pályázni azonban csak akkor érdemes, ha az olimpia megrendezése nem önmagában cél, hanem egy fontos mérföldkő egy hosszabb távú nemzetgazdasági és fejlesztési tervben.

A KPMG úgy becsüli, hogy az olimpia közvetlen költsége – nem számolva az egyébként is szükséges infrastrukturális beruházásokat – 500 és 1000 milliárd forint között alakulna.Figyelembe véve az elérhető támogatást és feltételezve, hogy a magánszektor is beszállna a beruházásba, a 2024-ig tartó időszakban a 2014-es magyar GDP 0,1%-0,2%-át kellene évente az aktuális kormánynak olimpiai fejlesztésekre fordítania.