Milliárdok vidékre

Közzétéve: 2014.10.27.

Magyarországon 4,145 milliárd euró jut majd a vidékfejlesztési program megvalósítására az unió mostani, 2020-ig tartó költségvetési időszakában. A teljes magyar agrárium számára összesen 13, 061 milliárd eurónyi uniós forrás – vagyis mintegy 3918,3 milliárd forint – áll rendelkezésre a szóban forgó időszak alatt.

Ebből a közvetlen támogatásokra és a piaci intézkedések finanszírozására hozzávetőlegesen 2700 milliárd forint használható fel.

A vidékfejlesztési program 4,145 milliárd eurós, azaz 1200 milliárd forintos kerete az uniós támogatásokat, a nemzeti kiegészítést és az átcsoportosított pénzeket is magába foglalja – állapították meg az agrárszektor.hu-nak ágazati szakértők. Magyarország a program prioritásai között többek között a tudás és az innováció előmozdítását, a versenyképesség fokozását, az ökoszisztémák állapotának helyreállítását, megőrzését és javítását, az erőforrás-hatékonyság fokozását, az élelmiszerlánc szervezésének és kockázatkezelésének fejlesztését, valamint a társadalmi befogadás ösztönzését, előmozdítását szerepelteti.

Hétszáz oldalas a magyar program

Magyarország az unióval szeptemberben írta alá a partnerségi megállapodást. A vidékfejlesztési program mintegy 700 oldalon részletezi a szóban forgó terület témáit. Az államtitkár ugyanakkor az MTI szerint felhívta a figyelmet, hogy az idén várhatóan egyetlenegy tagországi vidékfejlesztési programot sem fogadnak el, az uniós választásokra, illetve a biztosok választására való tekintettel a programok elfogadására leghamarabb januárban kerülhet sor. Addig csak saját tagállami kockázatra írhat ki pályázatot vidékfejlesztési területen egy-egy uniós ország. Ezzel a lehetőséggel várhatóan Magyarország élni fog.

A magyar vidékfejlesztési program legfontosabb fejlesztési célkitűzései között szerepel egyebek mellett a vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása, a kisebb gazdaságok differenciált segítése; a versenyképesség, a termelési és jövedelembiztonság erősítése; a korszerű tudásbővítés és tudástranszfer, valamint az innováció ösztönzése; a területi kiegyenlítés segítése. Emellett indulnak tematikus alprogramok is, mint például a “rövid ellátási lánc”, illetve a fiatal gazdák támogatása. Elősegítik majd az egyedi beruházások megvalósítását, de a közös célkitűzések elérését is, és új lehetőség lesz a fejlesztési átalány – 15 ezer eurós keretösszegben – igénybevételének lehetősége a kisgazdálkodók számára és a diverzifikáció előmozdítása érdekében.

Mikor jöhet a kompenzációs átalány?

Emellett megvalósíthatók lesznek egység-költségalapú beruházások is, például az erdőszerkezet-átalakításban. Kompenzációs átalányt is igénybe vehetnek a gazdálkodók, ha valami miatt korlátozást vagy hátrányt kell elszenvedniük, például a NATURA 2000-es területeken.

Kónya Péter (független) felvetésére Kis Miklós Zsolt érdemben nem kívánt foglakozni a kishantosi üggyel, de jelezte, hogy az ökológiai gazdálkodás támogatása része a vidékfejlesztési programnak. Magyar Zoltánnak (Jobbik), a bizottság alelnökének öntözéssel kapcsolatos felvetésére megtudhattuk, hogy a program forrásaiból csak a gazdaságon belüli öntözésfejlesztés támogatható. Farkas Sándornak (Fidesz), a bizottság alelnökének az állattartók támogatását firtató kérdésére azt válaszolta az államtitkár, hogy azt az állatszám nagyságától függően lehet igénybe venni. Horváth István (Fidesz), a bizottság alelnöke nagyobb figyelmet javasolt fordítani a dísznövény- és a gyógynövényágazatra.

Forrás: www.agrarszektor.hu